A mi óvodánkról

WALDORF ÓVODA

Óvodapedagógiánk a későbbi életvitelt akarja megalapozni munkájával; e tevékenység eredményei ennek megfelelően csak a későbbi életszakaszokban mutatkoznak majd meg teljes mértékben. Célunk a gyerekek belső világának védelme, ápolása és erősítése annak érdekében, hogy testileg egészséges, lelkileg szabad és szellemileg alkotó legyen.

Minden egyes gyerekben megnyilvánul a sokrétű emberi természet, melyet az óvónő tisztelettel tanulmányoz. A pedagógus a gyerek megnyilatkozásaiból „tudja meg”, hogy mire van szüksége gyereknek, s ezek nemcsak szóbeliek, hanem ugyancsak sokrétűek: ezek közé soroljuk például a test-meleget, az egészség-betegség jeleit, a lelki állapotok megnyilvánulásait s a tudati fejlődés megtapasztalható mozzanatait is. Ez speciálisan kimunkált megfigyelést igényel, amely mentes minden ítélettől és előítélettől.

A Waldorf-óvodai nevelés a gyerekben működő természetes erőket támogatja, úgy hogy a gyerek szabadon tudja azokat alkalmazni, fejleszteni. Ez szeretetteljes, meleg légkört kíván, amely biztosítja a megfelelő fizikai és pszichés környezetet, s kizárja a zavaró és erőszakos befolyásokat. A gyerekeket a cselekvés, az érzés és a gondolkodás fejlődésében, tapintatos vezetéssel segítik az óvónők; túlterheléssel szemben a gyerek át érésének és kibontakozásának tempóját védik. Elvárások helyett érzelmi biztonságot kívánnak nyújtani.
A külső, nevelő által gyakorolt vezetést a gyermeki személyiség belső vezéreltsége helyettesíti, amely vezetés alapot képez a szabad önismeret által meghatározott közösségi élethez.

A Waldorf-óvodapedagógiánk ebben az életkorban mellőzni szeretné:

  • A példakép és tapasztalati tartalmak hiányát.
  • Az idő előtti, túl korai fejlesztést.
  • A tevékenységekben vagy más módon megnyilvánuló egyoldalúságot.
  • A gyereket körülvevő s rá ható idegességet, hajszoltságot, - ebből fakadóan - a kezdeményezési kedv hiányát.
  • Az egészségtelen testi-lelki diszpozíciók megtanulását.
  • Az elidegenedést (például a természeti és az emberi világ, az ember és ember közötti kapcsolatok átláthatatlanságát; az emberi munka és a mindennapi szükségletek közötti összefüggés megtapasztalhatatlanságát).
  • A magányosságot (ha a gyerek nem oszthatja meg belső élményeit mással).

Az óvoda személyi feltételei:
Egy felsőfokú óvodapedagógusi végzettségű és Waldorf-óvodapedagógiai diplomával rendelkező, főállású óvónő, egy felsőfokú óvodapedagógusi végzettségű óvónő és egy a Waldorf pedagógiát ismerő, nagy tapasztalattal rendelkező segítő dolgozik az óvodánkban.

A csoportvezető Waldorf-óvónő nagy szabadsággal és teljes körű pedagógiai felelősséggel végzi a munkáját a Waldorf-óvodapedagógiai alapelvek szerint.

Az óvoda tárgyi feltételei
Az épület családiasabb, otthonosabb érzést áraszt; a csoportszoba, az előtér, a vizes blokk, az öltöző, a konyha és a kamra egy családi házhoz hasonló egységet képeznek, főbejárattal és teraszajtóval a kertbe.

Az udvar és a kert elég nagy ahhoz, hogy szülőkkel együtt is elférjen a csoport, a homokozó, a virágágyások és a konyhakert mellett fák, bokrok, virágok kaptak helyet, hogy minél jobban hasonlítson az egész egy „tündérkert”-hez. Van lehetőség elbújni, mászni, futni, házikót építeni, játékokat (köteleket, gólyalábakat) és kerti szerszámokat tárolni. Van kerti csap is.

A csoportegység térbeli felosztása olyan, hogy minden háztartási, kézműves és egyéb tevékenységnek egyértelmű és megfelelő hely jut:

  • konyhai rész tűzhellyel és mosogatóval
  • sarok, ahol a kézimunkák kellékei vannak
  • elég hely, ahol az egész csoport összejöhet mesélésre, ünneplésre
  • megfelelő nagyságú hely mozgásos játékoknak
  • játszósarok
  • fürdőszoba, öltözők.

A bútoraink (tömör fából) szépen megmunkt, harmonikus szép formájúak; több funkciónak is meg tudjanak felelni, változtathatóak, átrendezhetőek, (asztalok, székek, padok, polcok, szekrények, játszó bútorok: úgynevezett állványok, paravánok, térelválasztó funkcióval).

A textíliák természetes anyagokból (gyapjú, len, vászon, pamut, bársony, selyem).

A játékszerek, játékeszközök (melyek többé-kevésbé kimunkáltak) természetes anyagokból:

  • állandóan vagy ideiglenesen felépíthető házacskák és berendezéseik
  • többféle méretű és színű kendők, leplek, kötelek, zsinórok
  • fából készített játékok, hajók, autók, figurák, állatok; gyökerek, ágak, rönkök, varrott babák, bábuk
  • kötött állatok, bot nyelű lovagolható paripák, ló-kantárok
  • fejdíszek, koronák, palástok
  • kosárnyi kagyló, fenyőtoboz, kövek, kavicsok, magok, gyökerek, fakérgek...
  • nagy, puha báránybőrök, színes rongyszőnyegek.

A naponta használatos alapanyagok a gyerekek számára jól látható helyen vannak.

A játékszerek felsorolása csak a lehetőségek egy részét mutatja; sok minden függ az adott helyzettől, a csoport összetételétől, ezért főleg pedagógiai szempontok vezérlik az óvónőt a játékszerek kiválasztásában.

Az óvodai élet megszervezése
A kisgyerek saját testi ritmusai csak lassan válnak rendszeressé. A Waldorf-óvodapedagógiánk ezt a folyamatot úgy segíti elő, hogy a gyerek életét mindig ismétlődő, rendszeresen visszatérő időbeosztással tagolja.

Általában három év telik el az óvoda kezdete és az óvodáskor vége között. Elfogadott tény a vegyes életkorú csoportban, hogy minden gyerek máshol tart a fejlődésben, ezért tudásuk és képességeik nem lehetnek egyformák. Az óvónőből sugárzó felfogásból biztatást érezhet mindenki a maga számára arra, hogy mindenhez van elég idő, és mindennek eljön az ideje.

Óvodánk tudatosan él a ritmikus ismétlés én-erősítő, szorongásoldó hatásával. A témakörök, tevékenységek, művészeti foglalkozások, munkák, ételek, mesék, verses-dalos ritmikus játékok visszatérnek évi, havi, heti és napi ritmusokban. Egészséges változásban élhetik át a gyerekek az elfeledésből lassan felmerülő felismerést, az örömteljes várakozás szakaszainak végén a beteljesülést.

Állandó ismétlődéssel térnek vissza az évkör ünnepei, a természet évszakonkénti változásai s az ezzel összefüggő emberi munkák.

A Waldorf-óvodánkban ünneptől-ünnepig ezekkel a ritmusokkal összhangban él óvónő és gyerek.

Az ünnepek megformálásakor a Waldorf-pedagógia (ezen a kontinensen) az európai kulturális tradíciókból merít, mely a görög-latin és a zsidó-keresztény kultúrkör mellet minden nép saját, adott esetben ősi gyökerű hagyományaiból építkezik. Fontos hangsúlyozni, hogy pedagógiánk (óvodától érettségiig) világnézetileg teljesen semleges, tehát nem vallási, mint az egyházi intézmények, nem materialista, mint az állami óvodák és iskolák többsége, és e semlegességet szem előtt tartva antropozófiával sem találkoznak nyíltan a gyerekek. Az ünnepek legfontosabb vonulata, hogy a gyermek elsősorban mélyen átélhető „képeket” és élményeket kapjon. Ehhez azonban az kell, hogy az ünnep teremtő erővel, igazi, belső tartalommal bírjon, és ne üressé vált formák ismételgetéséből álljon egy-egy ilyen alkalom.

A család és az óvoda kapcsolata
Óvodánk a beiratkozást megelőzően egy részletes anamnézis kitöltésére kéri a szülőket, amely alapján a felvételi beszélgetés, a családokkal való megbeszélés zajlik.

Óvodánkba való felvételkor az az alapvető kérdés, hogy a szülők ismerik-e a Waldorf-pedagógia és az intézmény működését legalább olyan mélységig, hogy világos képük legyen arról, milyen közegbe, környezetbe hozzák, adják gyerekeiket.

Lehetőség van arra, hogy a gyermekek édesanyjuktól való elszakadása fokozatosan történjen. Így a gyermek óvodai életbe való bekapcsolódása egy-egy rövidebb időszakkal kezdődik, majd az egész délelőttöt felöleli. Kezdetben édesanyjával együtt ismerkedhet a közösséggel. Az óvodai közösség kialakítása és a gyerek fokozatos óvodához szoktatása érdekében az óvónő és a szülők közötti megállapodás szerint a felvett gyerek előzetesen „vendégségbe járhat” leendő csoportjába.

Havonta egy alkalommal a szülői körökön nevelési és pedagógiai témákkal az óvodát érintő aktualitásokkal foglalkozunk. Ezek a beszélgetéseken a szülők aktívan részt vesznek.

Egyes ünnepkörök után, havi egy alkalommal fogadóórát tartunk, ahol egyéni problémákkal foglalkozunk, illetve tájékoztatást adunk a gyermekek fejlődéséről. A jó együttműködés érkelében szülők is, óvónők is bármikor kezdeményezhetnek rendkívüli fogadóórákat.

Ismeretterjesztés céljából előadásokat szervezünk a szülőket érdeklő, érintő témákban (nevelés, orvoslás, egészséges életmód, ünnepkörök) meghívott előadókkal.

Az óvoda építése-szépítése, a közös munkák is jó lehetőséget nyújtanak a szülőkkel való kapcsolat elmélyítésére, a családok jobb megismerésére, illetve a család-család közötti jó kapcsolatok kialakítására.

A szülők és az óvoda pedagógusai kölcsönösen egy bizonyos fajta együttműködést kell, hogy felajánljanak egymásnak és elfogadjanak egymástól. Ez az együttműködés természetesen a gyerekre irányul és a gyerek javát keresi. Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait.